Inaa jelezte a k�v�ns�g kos�rban, hogy sz�vesen olvasna egy t�rt�netet, aminek k�z�ppontj�ban kedvenc t�rt�nelem tan�runk (�s egyben v�mp�rvad�szunk) Alaric �ll, oldal�n egy saj�t, kital�lt karakterrel mindez pedig legyen megf�szerezve egy kicsike hibriddel is, teh�t Klaus is szerepeljen benne. Inaa, rem�lem elnyeri a tetsz�sedet, mert a legnagyobb �lvezettel �rtam ezt a kis t�rt�netet. :)

Cs�ndben ne l�pj az �jszak�ba �t

Cs�ndben ne l�pj az �jszak�ba �t,
Szikr�zzon v�n korod, ha hull a nap.
D�lj-f�lj, ha megszakad a napvil�g.

A b�lcs b�r v�g�l rendj�n l�t hom�lyt,
Mert nem volt vill�m-cik�z� ajak,
Cs�ndben nem l�p az �jszak�ba �t.

A j�, ki hull�m�tt�n jajt ki�lt,
Hogy z�ld �bl�n csepp tett is l�ngra kap,
D�l-f�l, ha megszakad a napvil�g.

A vad, ki naphoz kapkod s b�g im�t,
S �m k�sve eszm�l: csupa k�n a nap,
Cs�ndben nem l�p az �jszak�ba �rt.

A zord tudja, b�r verje vaksis�g,
Hogy lehet meteor-szem� ki vak,
D�l-f�l, ha megszakad a napvil�g.

Ap�m, m�g l�bad b�s oromra h�g,
D�h s k�nny k�z�tt �tkozd vagy �ldd fiad.
Cs�ndben ne l�pj az �jszak�ba �t,
D�lj-f�lj, ha megszakad a napvil�g. 

Dylan Thomas verse, Nagy L�szl� ford�t�s�ban

�jszaka volt, j�form�n mindenki aludt a l�tsz�lag b�k�s kisv�rosban, de csak n�h�nyan tudj�k, hogy Mystic Falls sosem lesz igaz�n idillikus hely a f�ldi haland�k sz�m�ra. Az ilyen szem�lyek egyike �ppen az �gy�ban fek�dt �s nyughatatlanul forgol�dott. Olyan hat�st keltett, mintha �lm�ban keresett volna valamit, amit nem tal�lt meg valamint soha nem is fog. 
�z�tt vadk�nt �bredt �lm�b�l, m�gis amikor megl�tta a mellette alv� fiatal n�t, halov�ny mosoly jelent meg a sz�j�n. Nagyokat s�hajtva visszahelyezte a p�rn�ra a fej�t valamint szorosan �t�lelte az alv�t�rs�t. Ebb�l er�t mer�thetett, hogy ism�t az �lomvil�gba menek�lhessen, pont oda, ahonnan az im�nt m�g sz�knie kellett, mert nem b�rta tov�bb. 
Egyszer�en nem tudta elviselni, ahogyan a szemei el�tt �jra �s �jra leperegnek a k�pkock�k, amik akkor belev�s�dtek az elm�j�be. Amikor el kellett viselnie, hogy a n�, aki tetszett neki, s�t tal�n szerelmes is volt bel�, holtan esik �ssze. Miatta. Az �si hibrid miatt. Ez mind Klaus hib�ja. Tenni akart elenne, de h�t mit tehetett volna �? Egy olyan v�mp�r �s v�rfarkas kever�ke ellen, akit szinte lehetetlen elpuszt�tani �s �r�lhetett annak, ha csak egy 'egyszer� v�mp�rral' siker�lt v�geznie. 
J�form�n visszat�rt az �lm�ba, amikor a mellette fekv� n� �lmos hangon nev�n sz�l�totta. 
- Rick... - Suttogta. Ny�lv�n felkelt arra, ahogyan a f�rfi forgol�dott mik�zben aludt, csup�n eddig nem sz�lalt meg. - Minden rendben? - K�rdezte �s hangj�t ellepte az agg�d�s. Annyira szerette a f�rfit. 
- Persze, persze. Csak rosszat �lmodtam. - Felelte erre nem t�l meggy�z�en Alaric. Felemelte a fej�t, hogy homlokon cs�kolja a n�t, majd pedig j� �jt k�v�nt, m�gegyszer. Visszad�lt �s �jra �lomra hajtotta a fej�t. Annak ellen�re is, hogy tudta: a r�m�lom folytat�dni fog. Elv�gre f�radt volt, �gy �rezte, mintha a megt�rt�nt l�tom�s �ta nem is aludt volna, pedig az�ta �vek teltek el. 
Miut�n ism�telten m�ly �lomba mer�lt �j helysz�nen tal�lta mag�t. Egy elhagyatott z�ldell� tiszt�son �llt �s �ppen naplemente volt. B�k�snek t�nt, m�gis �rezte, hogy m�g nem nyugodhat meg, elv�gre fel kell k�sz�lnie, amikor borzalmas dolgokat fog �t�lni. Ahogyan ezt v�gig gondolta egy s�t�t, fenyeget� alak b�jt el� az eddig mened�kk�nt szolg�l� h�v�s �rny�kb�l, amit a f�k adtak neki. 
- Alaric, dr�ga bar�tom. K�st�l. - Jelentette ki mosolyogva az �jonnan �rkez� �s sz�lesre t�rta karjait, hogy �szint�bbnek t�nj�n, de mindhi�ba. Ugyan�gy, mint �rkez�se pillanat�ban, valami ijeszt�en s�t�t d�mon uralta minden mozdulat�t, minden tulajdons�g�t. 
A j�vev�ny egyre k�zelebb �s k�zelebb s�t�lt Alarichoz, az azonban egy l�p�st sem h�tr�lt. B�tornak kellett maradnia, hiszen annyi mindent vesz�tett m�r el miatta. A b�szkes�g�t �s a hideg v�r�t meg kell �riznie, b�rmi �ron. Azonban ez nem ment olyan k�nnyen, mikor el�z� szerelm�nek gyilkosa p�r centivel el�tte �llt meg. 
- H�t �gy kell k�sz�nteni egy r�gi ismer�st? - Alaric �rezte, ahogyan kir�zza a hideg, amint �rz�kelte Klaus lehelet�t az arc�n. Minden olyan val�s�gosnak t�nt. M�g a m�lyen benne szorong�, kit�rni v�gy� gy�l�let is, amit �rzett a f�rfi ir�nt. Ez tartotta j�form�n �letben, hiszen tudta: addig nem nyugodhat, ameddig meg nem bosszulta, hogy Klaus meg�lte egykori kedves�t. 
Alaric sz�tlans�g�t megunva Klaus intett egyet a f�k fel� �s csak annyit mondott abba az ir�nyba, amerre kez�vel jelzett, hogy: 
- Gyere, �desem. Valaki v�r r�d. 
Nem telt el sok id� �s Alaric m�r l�tta is, kinek sz�lt az im�nt a hibrid parancsa, hi�ba hangzott ink�bb k�r�snek. Ekkor ugyanis megl�tta a szerelm�t, akit p�r perccel ezel�tt m�g nyugodtan �lelt meg, hogy b�tors�got �s er�t mer�thessen a f�rfi ir�nt szerelm�b�l �s jellem�b�l. 
- Danielle... - Suttogta Alaric p�rja nev�t rekedtes, elhal� hangon. Figyelmeztetni akarta a n�t, hogy maradjon ott ahol van, ne l�pjen k�zelebb, azonban a szavak nem j�ttek a sz�j�ra. Cs�ndben �s agg�dva n�zte v�gig, ahogyan szerelme egyre k�zelebb mer�szkedik Klaushoz, aki �lvezettel n�zte Alaric szenved�s�t, de a hibrid tudta: ez m�g csak a kezdet. 
A f�lelem - amit �rzett Alaric - lassan k�szott v�gig a test�ben �s h�t�tte ki minden�t. A r�m�let jegess� v�ltoztatta minden�t bel�lr�l, ennek ellen�re �gy �rezte, mintha l�ngolna. Igen, ez m�r hal�los gy�l�let volt. 
Danielle amint Klaus mell� �rkezett nyugodtan mosolyogva �dv�z�lte a f�rfit, akit szeretett. Mintha nem fogta volna fel, hogy vesz�lyben van az �lete �s nem venn� �szre Alaric arckifejez�seit. 
- Hagyd �t b�k�n! Neki semmi k�ze ehhez. - Ki�ltotta Alaric Klaus fel�, amint megtal�lta a r�gen keresett szavakat. A hibrid erre vad nevet�sben t�rt ki. Ezzel olyan hant�st keltett, mintha Alaric az el�bb hazudott volna. Hab�r, tulajdonk�ppen azt is tette, Klaus m�rc�je szerint. 
- Bel�pett az �letedbe, hat�ssal volt r�d, megig�zett t�ged az egyszer�, gy�ng�d tekintet�vel m�r az�ta, hogy el�sz�r tal�lkoztatok �s van b�tors�god kijelenteni el�ttem, hogy semmi k�ze sincs a mi kis �gy�nkh�z? - Dar�lta egyre nagyobb inger�lts�ggel Klaus. Olyan d�h�s lett, hogy eg�sz test�b�l �radt a fesz�lts�g �s miut�n befejezte �sszeszor�tott ajkakkal v�rta a v�mp�rvad�sz v�lasz�t. Majd hirtelen �tlett�l vez�relve Danielle fel� fordult, feltette a k�rd�st, ami v�glegesen �sszet�rte Alaricot. - Szerinted mit sz�lna ehhez Jenna? 
- Nem �r�lne neki. - V�laszolta a n� rezzen�stelen arccal, v�gig szerelme tekintet�be m�lyedve. Csak n�zte, de mintha meg se l�tta volna az el�tte �ll� szerelm�t, akinek hirtelen �sszeszorult a sz�ve, amint meg�rezte a jeges �s sz�r� f�jdalmat, ami sz�pen elkezdte kit�lteni az eg�sz mellkas�t. Szeretett volna sz�hoz jutni azonban ism�t nem tudott. Az im�dott Jenna elveszt�s�nek minden pillanata olyan �l�nken pergett le a szeme el�tt, hogy egyszer�en nem tudta meg�ll�tani. Amint v�get �rt a visszaeml�kez�s azon kapta mag�t, hogy k�nnyezik. Meg�ll�thatatlanul folytak v�gig a k�nnyek az arc�n, � pedig nem tett ez ellen semmit. 
- K�rlek. Ne okozz t�bb f�jdalmat, azt hiszem m�r eleget szenvedtem. - K�ny�rg�tt a hibridnek Alaric. Klaus arca erre felder�lt, majd �jra els�t�t�lt. Mindezt alig egy pillanat alatt. 
- Tudod, azt hittem tov�bb kell k�zdenem, hogy v�gre bet�rjelek, dr�ga Alaric, azonban, ha j�l l�tom el�g egyetlen nevet felemlegetni a m�ltadb�l �s m�ris �gy �rzed, mintha valaki a sz�vedet markol�szn�, hogy kit�pje azt. Nem j� �rz�s, ugye? - K�nozta tov�bbra is a besz�d�vel Klaus. Tudta, hogy mennyire f�j m�g ez is a f�rfinak, de nem �rdekelte. M�rmint m�gis, de csak annyira, hogy �r�m�t lelje benne. 
Alaricot olyan m�rt�kben lepte el a f�jdalom, hogy j�form�n beleb�nult. M�r - m�r leveg�t is alig tudott venni. M�gis �llta Klaus tekintet�t. A b�szkes�g�t is elvesztette, de akkor ez nem foglalkoztatta. Csak az lebegett a lelki szemei el�tt, hogy Danielle �lje t�l �s boldogan �lhessenek, m�g meg nem... 
Klaus azonban, mintha becs�rtetett volna elm�je legtitkosabb zug�ba is, halv�ny mosolyra h�zta ajkait �s egy pillanat alatt Danielle m�g� �llt. Egyik kez�vel a n� derek�t ragadta meg, a m�sikkal pedig h�trahajtotta a fej�t. Erre nem lett volna sz�ks�ge, hiszen az �ldozata nem menek�lhetett, de Alaric sz�m�ra �gy m�g megbotr�nkoztat�bb volt a l�tv�ny. M�g utolj�ra belen�zett Klaus Alaric szem�be, majd beleharapott a kezei k�zt tartott �ldozati b�r�ny nyak�ba. A meleg, �des ned�, ami a l�nyb�l sziv�rgott hihetetlen gyorsas�ggal �ramlott �t Klausba �s n�h�ny r�pke pillanat alatt Danielle holtan esett �ssze a hibrid karjaiban, aki m�g �gy is szorosan tartotta. 
Klaus, miut�n v�gzett a v�riv�ssal ell�kte mag�t�l az �lettelen testet, ami a f�ldre hullt, j�kora puffan�ssal. Ez a hang a legrosszabbat v�ltotta ki Alaricb�l. A f�ldre rogyott, �tkarolta Daniellet �s zokogni kezdett, nem �rdekelte, hogy a legnagyobb ellens�ge l�thatja. Csup�n azzal tudott foglalkozni, hogy ism�t elvettek t�le valakit, aki jobb� tette az �let�t. Danielle akkor l�pett az �let�be, amikor a legnagyobb sz�ks�ge volt a v�gaszra, de ezent�l hol tal�lja ezt meg? 
Tal�n �r�kon kereszt�l s�rt ott, szerelme test�t szorosan mag�hoz �lelve. Azonban egy �vatlan pillanatban feln�zett �s nem l�tott senkit a k�rny�ken. A Nap m�r lement, az addig v�r�sen izz� eget s�t�ts�g v�ltotta fel, de azt is megt�rte n�h�ny csillag. 
- Szeretlek, Danielle. - Suttogta k�nnyesen, a legf�nyesebb csillag fel� fordulva Alaric. 

- �n is t�ged, Rick. - Felelte egy t�volr�l j�v� n�i hang. Danielle hangja volt ez �s Alaricban fel�bredt a rem�ny, hogy tal�n nem vesz�tette el kedves�t. Az im�nt �lmodott vil�g elt�nt �s rossz �lm�b�l hazat�rve csak annyit vett �szre, hogy a nappalij�ban fekszik a kanap�n, mik�zben kedvese a f�ld�n t�rdepel �s ragyog� szemeivel �t n�zi. 
- H�t itt vagy... - Motyogta a f�rfi. Fel�lt valamint az �l�be h�zta a szerelm�t. Minden apr� b�rfel�letet, amit el�rt, halv�ny �s gyeng�d cs�kokkal jutalmazott. El se tudta hinni, hogy az eg�szet csak �lmodta. 
- Persze, hogy itt. Elv�gre te, ameddig az igazak �lm�t aludtad �n helyetted is elv�geztem az itthoni munk�t. - Kacag�sa �jra �s �jra fel�bresztette Alaricban az am�gyis �g� szerelmet. 
- �r�l�k, hogy nem esett semmi bajod. - Jelentette ki a f�rfi komoly hangon, Danielle szemeibe n�zve. Mire a n� egyik kez�vel v�gig sim�tott Alaric arc�t, k�zelebb h�zva azt mag�hoz �s �des cs�kot lehelt az im�dott ajkakra. 

Picit r�videbb lett, mint amilyennek el�sz�r terveztem, de akkor majd a k�vetkez� t�nyleg az lesz... M�g miel�tt el nem felejtem: n�zzetek k�r�l oldalt, iratkozzatok fel h�rlev�lre �s nyomjatok egy "tetszik"-et az oldal Facebook profilj�ra. Valamint ide (k�v�ns�g kos�r) kattintva k�rhettek t�lem t�rt�neteket vagy b�rmit, amit szeretn�tek. Tov�bb nem is zavarlak titeket, j� olvasgat�st! :)

- H�k�s, ezt nem szabad. M�rmint m�ssal igen, de pont vele nem. - Magyar�ztam a l�nynak, mik�zben megpr�b�ltam Aubrey v�rz� nyak�r�l lefejteni a sz�j�t. Nem sok sikerrel. Hi�ba voltam j�val id�sebb n�la �s ennek k�sz�nhet�en er�sebb, de amint meg�reztem a frissen felny�lt sebb�l folydog�l� v�r�s folyad�kot j�form�n alig tudtam tartani magam. Tov�bb� pr�b�ljam meg�ll�tani egy �jsz�l�tt v�mp�r v�rszomj�t. 
- Damon, szedd le r�lam, k�rlek! - Aubrey hangja alig volt t�bb egy suttog�sn�l, m�gis el�rte a c�lj�t. Szinte azonnal kitisztult a fejem �s leh�moztam a friss v�mp�rl�nyt a test�r�l, aki erre s�rt�d�tten elsz�guldott. M�g miel�tt ut�na rohantam volna r�pillantottam a gyenges�get sug�rz� Aubreyra. Egy pillanat alatt felkarcolta az agyam, hogy mit k�ne tennem �s eszerint cselekedtem. Ujjaim v�mp�rgyorsas�ggal nyomkodt�k a telefonom gombjait �s szinte �veknek t�nt az az id�, mialatt v�gre hal�ztak a vonal tuls� v�g�n. 
- Stefan, ha fontos neked a bar�tn�d �ps�ge, akkor azonnal gyere a h�zamhoz. Nem leszek itt, mert m�s s�rg�s teend�m akadt, de nyugodtan ker�lj beljebb �s helyezd magad k�nyelembe... - Mik�zben a telefonba besz�ltem k�zelebb l�pdeltem a m�g mindig f�ld�n hever� Aubreyhoz �s gyeng�den v�gig sim�tottam az arc�n. 
- Damon, mi a fene t�rt�nt?! - K�rdezte, na j�, ink�bb ord�totta mag�b�l kikelve Stefan, mintha nem hallottam volna am�gyis tiszt�n eddig. 
- �s �rezd otthon magad, meg minden m�s, amit ilyenkor mondani szoktak az illedelmes h�zigazd�k. - Fejeztem be a m�r megkezdett besz�demet, mintha testv�rem nem is v�gott volna bele a szavamba. Miut�n letettem a telefont egy k�nnyed mozdulatt felnyal�boltam Aubreyt a f�ldr�l �s elhelyeztem a szalonban hever� kanap�n. 
- Rem�lem, hogy Stefan id�ben ide�r. K�r lenne �rted. - Motyogtam magam el�, de �ppen hogy csak befejeztem a mondatot, m�r sz�guldoztam is Mystic Falls utc�in, elv�gre egy �j sz�l�tt v�mp�rra kellett r�tal�lnom �s csak rem�nykedni tudtam abban, hogy nem v�gzett m�g ki egy teljes csal�dot. 
�r�kon �t r�ttam az utc�kat, v�gig kutattam az erd�t is, bej�rtam minden apr� kis zeget - zugot, de nem tal�ltam sehol sem. Mintha a f�ld nyelte volna el, amit abszol�t nem �rtettem, hiszen legal�bb az illat�t kellett volna �reznem, ennek ellen�re semmi. Se egy l�bnyom, se egy illatfoszl�ny. �gy �reztem magam, mint aki csak k�pzelte a l�nyt �s a n�h�ny �r�val ezel�tt lezajlott jelenetet. 
V�g�l �gy d�nt�ttem, hogy hazat�rek �s miut�n kipihentem magam �jra a keres�s�re indulok. Azonban, amikor �pp bel�ptem volna a h�z ajtaj�n, megl�ttam a testv�remet, ahogyan a verand�n �ld�g�l a padon. D�h�s tekintet�b�l tudtam, hogy mit szeretne nekem mondani, de hagytam, hadd kezdje el a mondanival�j�t. 
- Mi t�rt�nt Damon? - A hangja nyugodtabban csengett, mint amit az �br�zata sugallt, de �n tudtam, hogy ez csak a vihar el�tti csend. 
- Aubrey mit mondott neked? - Feleltem k�rd�ssel. Elv�gre, ha � m�r mondott valami �rtelmeset, akkor �n minek ism�teljem meg az � szavait? Stefan tekintete erre elk�d�s�lt �s egy hatalmas leveg�v�tel ut�n sz�lalt meg. 
- Semmit. Megitattam a v�remmel, hogy mihamarabb fel�p�lj�n, ugyanis �ri�si k�rt tett benne az a valaki akit idehozt�l, ezut�n pedig r�gt�n elaludt. Mintha nem is lett volna �letvesz�lyben, ameddig a te fel�gyeleted alatt �llt. 
- H�, �n nem vagyok b�bics�sz. � j�tt ide, amikor tudhatja nagyon j�l, hogy milyen vesz�ly leselkedik r�, amikor velem van. Elv�gre veled j�r, gondolom oda-vissza tudja az �sszes kis hib�mat, amit szajk�zhatt�l neki, ami�ta egy�tt vagytok. - Mondtam kiss� inger�ltebben �s hangosabban a kellet�n�l. 
- Ha nem vetted volna �szre pr�b�l veled kedves lenni. Mert rem�li, ahogyan �n is, hogy van m�g egy kicsike emberi r�szed, ami �rezni �s t�r�dni szeretne az emberekkel szemben. �rted m�r? - Ahogyan ezt mondta minden egyes sz�t kihangs�lyozott �s felpattant a padr�l, hogy m�g enn�l is jobban nyomat�kos�tsa a szavait. 
- Stefan, hagyd. - Mondta az ajt�ban �ll� Aubrey. Fogalmam sincs, mikor jelent meg �s ennek k�vetkezt�ben mennyit hallott vajon a vit�nkb�l, de ahogyan r�n�ztem, tudtam: pont eleget.
Lassan kis�t�lt a teraszra, meg�llt Stefan el�tt, szorosan hozz�b�jt, mintha az �lete m�lna azon, hogy min�l k�zelebb ker�lhessen a testv�remhez. K�zben mindv�gig a szemembe n�zett; l�ttam, ahogyan a tekintet�ben az ellenszenv �s a d�h keveredik. Tal�n ennek hat�s�ra t�nt �gy sz�momra, hogy Aubrey szeme sz�ne egyre s�t�tebb� �s s�t�tebb� v�lik. Majd Stefan nagyokat s�hajtva kibontakozott a k�r� fon�d� karokb�l. R�m n�zve ennyit mondott: 
- Ha m�gegyszer baja esik amiatt, hogy veled volt �s nem vigy�zt�l r�, ne hidd azt, hogy nem fogom megbosszulni. 
Azzal felkapta Aubreyt �s elviharzott vele. Gondolom hazavitte, ahogyan az a helyes kis udvarl�kra - pont mint az �cs�m - vall. Ekkor �rte el a d�h�m a v�gkifejleti verzi�j�t. M�r meg is fogalmaz�dott a fejemben, hogy mit fogok tenni abban az esetben ha Katherine t�nyleg nagyon hi�nyozna �s ez ak�r unalomba is fajulhatna. Elfogom cs�b�tani Aubreyt Stefan mell�l. Igen, ez t�k�letes unalom�z� lesz sz�momra... - gondoltam.

M�g tegnap l�trehoztam az oldal Facebook oldal�t, annak rem�ny�ben, hogy ott t�bb visszajelz�st kapok majd, elv�gre l�tom, hogy t�bben is visszaj�rtok, de nem hallatj�tok a hangotokat. Meg k�l�nben is: szeretn�k veletek ismerkedni, megtudni, hogy mi az, ami tetszik nektek �s mi nem. 

R�viden: aki szeretne az els�k k�z�tt �rtes�lni az oldal kisebb - nagyobb �jdons�gair�l, valamint szeretne egy k�z�ss�g tagja lenni, az kattintson egyet a "Tetszik" gombra, miut�n r�kattintott a k�pre. K�sz�n�m. :)

Gondoltam, mivel p�r nap m�lva �j h�nap el� n�z�nk, ideje felfriss�teni egy picik�t az oldalt. Term�szetesen a kin�zet ter�n siker�lt ezt megoldanom. �jabb egyszer�s�get k�sz�tettem, hiszen itt a tartalom a l�nyeg. Nekem egy kicsit egysz�n� lett, de mivel a f� jellemz�je a lila (ami a kedvenc sz�nem) azt hiszem annyira nem is b�nom. Valamint az is �jdons�g, hogy k�sz�tettem a bejegyz�sekhez k�l�n k�peket, kateg�ri�k szerint. Aki megn�zi az el�z� posztokat, r�j�n arra, hogy milyen rendszer alapj�n csin�ltam. Rem�lem tetszik nektek ez a felfriss�lts�g, mert �szint�n: m�r r�f�rt az oldalra. Az �j fejezet pedig v�rhat�an a h�tv�g�n �rkezik, annak ellen�re, hogy a h�ten cs�sz�s miatt kedden k�zz� lett t�ve a negyedik r�sz. Na, de ennyit m�ra. Bye. :)

N�ztem Katherinet �s k�zben csak visszhangoztak a fejemben a szavai: "elmegyek innen". Vajon mire gondolt? Egy-k�t napra vagy esetleg �r�kre szeretne itt hagyni engem? 
- Mikor j�ssz vissza? - K�rdeztem t�le �sszesz�k�lt szemekkel �s minden mozdulat�ra odafigyeltem, hogyha a szavaival nem is lenne �szinte, legal�bb a tettei el�rulj�k mit nem mond el nekem. A k�rd�sem hallat�n g�nyos mosolyra h�zta a sz�j�t emell� pedig enyhe sz�nalom jelent meg a szemeiben. Ennek k�sz�nhet�en m�r tudtam mindent: nem t�r vissza hozz�m. 
- Damon, l�ssuk be. Megv�ltozt�l. El�rz�keny�lt�l. Nekem pedig nem erre van sz�ks�gem, mint tudjuk. - Lassan ejtette ki a szavakat, mintha nem tudn�m felfogni, esetleg megem�szteni �ket, de k�zben err�l sz� sem volt. Mindent meg�rtettem. 
- Rendben. - Ennyit tudtam csak hozz�sz�lni. Ismertem Katherinet, tudtam nagyon j�l, hogy amit egyszer a fej�be vesz, az �gy van j�l, ett�l pedig semmi �s senki nem tudja elt�ntor�tani. 
- Viszl�t, Damon. - M�g egy utols� cs�kot r�lehelt az ajkaimra, majd lassan fel�llt �n pedig v�gig n�ztem, ahogyan eleg�nsan kis�t�l a k�v�z�b�l �s egyben az �letemb�l is. A mai napig fel tudom id�zni, hogy milyen egyenletes temp�ban kopogott a cip�je sark�val a csemp�n, mik�zben elhagyott engem... 

Halv�ny lila g�z�m sincs, mi�ta fek�dhettem bes�t�t�tett otthonom kanap�j�n, de volt egy sejt�sem: m�r legal�bb egy hete. Ezalatt a r�pke h�t nap alatt j�form�n semmi eml�t�sre m�lt� dolog nem t�rt�nt. Tasakb�l ittam a v�rt, semmihez nem f�ll�tt a fogam, m�g a v�ront�shoz sem. �gy v�lekedtem a dolgokr�l, hogy semmiv� lettem Katherine t�voz�s�nak h�la, elv�gre �ltala �s miatta v�ltam v�mp�rr�. Neki �ldoztam sz�znegyvenkilenc �vemet, ami valljuk be: nem kev�s, hi�ba a halhatatlans�gom. 
Ilyesmi gondolatok cik�ztak v�gig minden kis sejtemben, szinte �reztem, ahogyan egyre jobban elfajul bennem a gondolat: Katherine n�lk�l semmi vagyok. Eff�le te�tr�lis agysz�lem�nyeim k�z�tt jelent meg egy �rny a lak�som szalonj�ban �s n�zte v�gig, ahogyan magamat korb�csoltam holmi szerelemr�l sz�l� ill�zi�kkal. 
- Ha befejezted az �nsajn�ltat�st esetleg kidughatn�d a napra a k�ped. Nem hi�ba van neked olyan napf�nygy�r�d vagy mi a sz�sz. - Jegyezte meg egy kiss� g�nyosan az �rny tulajdonosa, de egy pillanatra l�ttam, ahogyan sz�nalom csillan meg a tekintet�ben. 
- Nem �ll j�l neked a g�nyol�d�s, Stefan nem mondta m�g? - K�rdeztem t�le �s cinikus f�lmosoly h�z�dott meg a sz�m szeglet�ben. Aubrey a kijelent�sem ut�n, hagyta, hogy nyugodtan ki�lj�n az arc�ra, a tekintet�re az ir�ntam �rzett sz�nakoz�sa. - Ne sajn�lj engem. Senki se sajn�ljon engem. - Sz�rtem m�g a fogaim k�z�tt, mire Aubrey n�h�ny l�p�ssel k�zelebb j�tt hozz�m, de m�g �gy is legal�bb h�rom m�ter t�vols�g lehetett k�zt�nk. 
- Megmentett�l, Damon. Ez azt jelenti, hogy van egy emberi r�szed, ami most tal�n seg�ts�g�rt ki�lt. Amikor hajland� leszel ezt kimutatni, itt leszek, hogy mindenben �tseg�tselek. - L�ttam, ahogyan alaposan �tgondolja, mit is mondjon nekem. A megfontolts�ga ellen�re viszont azt is be kellett l�tnom: �szint�n besz�lt. 
- Ha t�nyleg ennyire unatkozol. - Mondtam szemforgatva �s azzal visszat�rtem a v�rtasakhoz, hogy nyugodtan befejezzem a reggelimet... Vagy vacsor�mat? 
Aubrey nem v�rt t�bb b�ztat�sra, legal�bbis ezt sz�rhettem le ugyanis ezut�n k�rbe n�zett a szob�ban, majd lassan le�lt mell�m a kanap�ra. Grimaszolva, orr�t r�ncolva n�zte, ahogyan nyugodtan iszom a v�rt. 
- Ne haragudj, hov� is lett a j� modorom... K�rsz te is? - K�rdeztem viccel�dve, mire Aubrey nagyot nyelve elmosolyodott �s elfordult t�lem. Gondolom nem nagyon szerette a v�res dolgokat, pl�ne mag�t a v�rt. 
Miut�n utols�kat sz�rcs�ltem a tasakb�l, fel�lltam, hogy kidobjam a kuk�ba, egy h�v�s k�z �rintett meg h�tulr�l. El�sz�r csak a v�llamat �rintette meg, majd szorosan �t�lelt engem. 
- Tudom, hogy fontos volt neked Katherine, �n sem tudn�m, hogyan dolgozn�m fel, ha Stefan elhagyna engem... - Mondta halkan a v�llamba �s �reztem, hogy nagyj�b�l b�rmiben sz�m�thatok Aubrey szem�ly�re, t�mogatni fog engem. 
Nem tudtam, mit tehetn�k, olyan hirtelen j�tt ez az �rzelg�ss�g. El kellett menek�ln�m a k�zel�b�l, k�l�nben rengeteg olyan dolog a felsz�nre t�rhet, amit nagyon nem akartam. 

R�ttam a s�t�t utc�kat. Nem volt �tic�lom, ahogyan semmim se. Egyed�l egy k�sza kis �br�nd, ahogyan megszeled�tem �s magamhoz csalogatom a s�t�ts�get. A s�t�ts�g hercege akartam lenni, abban a percben. H�v�s szell� cir�gatta az arcomat, amit�l nemhogy kitisztult volna a fejem, m�g eszm�nyibb gondolatok sz�lettek arr�l, hogy egy nap �n magam leszek a megtestes�lt gonoszs�g. 
Elm�lked�semb�l egy halk sirdog�l�s riasztott fel. T�lem - v�mp�r szemmel n�zve - nem is olyan messze egy k�r�lbel�l huszas �vei k�r�l j�r� l�ny s�rt. Fekete haja megt�p�zva hullott a v�ll�ra, z�ld szemei m�g a k�nnyf�tylon kereszt�l is, mintha vil�g�tottak volna. Kicsi �s v�kony termet�nek k�sz�nhet�en t�r�kenynek t�nt. 
- K�rlek... Seg�ten�l? - Ny�gte ki elhal� hangon, amikor �szrevette, hogy ott �llok vele szemben �s �t n�zem. 
- Persze, elv�gre ez a dolgom. - Feleltem. Mire l�ttam megcsillanni a szem�ben a h�l�t a rem�nnyel egy�tt, hegyes szemfogaimnak k�sz�nhet�en fels�rtettem a b�r�m �s megitattam a v�remmel. M�g fel sem foghatta mi t�rt�nik k�r�l�tte, amikor r�ad�sk�nt elt�rtem a nyak�t. 

- Hogy miv� v�ltoztatt�l? - Sik�totta mag�b�l kikelve a l�ny, akinek a "seg�ts�g�re" siettem. Term�szetesen az�ta m�r j� p�rezerszer megb�ntam ezt a tettemet, hiszen gondoskodnom kell r�la, vigy�znom kell r�, elv�gre egy friss v�mp�rt nem szabad�thatok r� erre a vil�gra. K�l�nben �n is vele egy�tt bukn�k el vele. 
- V�mp�rr�. V-�-m-p-�-r. Mondd ut�nam, v�mp�r. - Vettem el� �s poroltam le nagy nehezen a g�nyos �nemet. Ny�lv�n nem tetszett ez neki, mert p�r tizedm�sodperc m�lva azon kaptam magam, hogy csak n�zem, ahogyan r�p�lnek a whiskys �vegek a falhoz �s ellepi a tap�t�t a l�tty, ami eddig benn�k volt. 
Nem sok�ig tudtam erre figyelni, mert a k�vetkez� pillanatban ajt� nyit�st hallottam �s Aubrey hangj�t, ahogyan m�r messzir�l besz�l hozz�m: 
- Szia Damon. Ne haragudj, hogy �gy r�d t�r�k, rem�lem m�r jobban... - be sem tudta fejezni a mondatot, m�ris egy frissen �talakult v�mp�r t�madt r�, amint meg�rezte v�re illat�t. 

Nem lett t�k�letes, s�t, azt hiszem t�bb hib�t v�tettem, mint valaha. Ha valami nagyon szembet�n�en nem stimmel, a k�vetkez� napokban jav�tom. M�r ki is jav�ottam. :)